Hírek a Zöldtető-Világból – Zöldellő tetők a buszok tetején

Egyre több város törekszik arra, hogy a növényzetet, a zöld tereket a városi élet körforgásának részévé tegye; ennek nyomán zöldtetők jelentek meg a városok különböző pontjain, elősegítve az épületek hűtését és az árvízveszély csökkentését. A számos előnyök közé sorolható a burjánzó természetet idéző környezetteremtés is.

Szingapúrban zöld utat kapott az a javaslat, miszerint olyan új módszereket fognak kidolgozni, melyekkel csökkenthető az autóbuszok üzemelése közbeni károsanyag-kibocsátás és javítható a levegő minősége.

Az előző hónapban egy városi zöld szerkezetekre szakosodott vállalat, a GWS Living Art zöldtetőt alakított ki 10 közforgalmú autóbusz tetején. Bár úgy tűnhet, hogy egy autóbusz nem kifejezetten zöldtetők kialakítására szolgál, a megoldás mégis jelentős környezeti és gazdasági előnyökkel jár.

A Michigan Állami Egyetem kutatása megállapította, hogy a zöldtetők kiválóan alkalmasak az épületek hűtésére, hozzájárulnak az árvízveszély csökkentéséhez, mérséklik a szennyezőanyagok kibocsátását, és természetközeli élőhelyeket teremtenek.

Mivel a föld melegszik, egyes fajok populációja csökken, az emberek pedig városokba költöznek, ezért a várostervezők olyan innovatív megoldásokat keresnek, amelyekkel visszahozhatják a biológiai sokféleséget a legsűrűbben lakott környezetekbe.

MOZGÓ KERT

A „Mozgó kert” autóbuszos kampány egy három hónapos tanulmány része, melynek során azt tesztelik, hogy képesek-e a növények hozzájárulni a buszok utasterében uralkodó hőmérséklet és ezáltal a légkondicionáló üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag mennyiségének csökkentéséhez.

„Míg számos dokumentum igazolja az épületeken telepített növényzet hatásait, addig jóval kevesebbet tudunk a mozgó járművekre ültetett növények hatásairól” – állítja Tan Chun Liang, a Szingapúri Nemzeti Egyetem társkutatója, a kezdeményezés ötletgazdája.

Liang reményei szerint a kutatás fényt fog deríteni arra, hogy miként tudják a városok hasznosítani a növényzetet a globális felmelegedés és a városi hőszigetek (UHI) kialakulása elleni harcban – a városi hősziget jelensége az, amikor az ipari termelés, a közlekedés és az építőanyagok által kibocsátott és elnyelt hő miatt egy városban jóval magasabb hőmérsékletek uralkodnak, mint a környező vidéki területeken.

HOGY VÁLT SZINGAPÚR ILYEN ZÖLD VÁROSSÁ?

Az autóbuszos kampány olyan más zöld kezdeményezésekhez csatlakozik Szingapúrban, mint a Green Mark Scheme elnevezésű zöld minősítési rendszer, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra az épületek 80%-a zöld legyen, vagy a Gardens by the Bay („Öböl menti kertek”), amely egy környezetbarát park, napenergiával működő „szuperfákkal” és több mint 1 500 000 tő növénnyel.

Szingapúr „kertvárossá” szeretne válni, amely a zöldterületeivel összekapcsolja a közösségeket, gazdagítja a biológiai sokféleséget, és javítja a klímát.

A Szingapúri Meteorológiai Szolgálat (MSS) szerint „Szingapúr eddigi tíz legmelegebb éve mind az elmúlt 25 évre esett, és ebből 8 a jelen évszázadban volt”.

A Wisconsini Egyetem kutatása rávilágított arra, hogy a növények képesek hűteni a városokat a leveleikből elpárolgó víz és olyan területek leárnyékolása révén, amelyek amúgy hőt nyelnének el.

ZÖLD BUSZ? MI TÖRTÉNIK A BUSZMEGÁLLÓKKAL?

Zhi Kin, a GWS Living Art munkatársa szerint: „Ez a kezdeményezés ugyanazon a nagyívű elképzelésen alapul, mint a Mozgó kert… A városiasodás miatt megszűnő zöldfelületek pótlását és a kihasználatlan városi területek zöldítését célozza.”

ÉGI KERTEK: A ZÖLD VÁROSI ÉPÍTÉSZET FELEMELKEDÉSE

A vállalat bízik abban, hogyha a zöldtetők városszerte elterjednek a buszmegállók tetején, a zöldtetős növények hozzájárulhatnak a hőmérséklet csökkentéséhez, a buszmegálló körüli terület levegőtisztaságának javításához és az áradások kockázatának mérsékléséhez az esővíz elnyelése révén.

A kezdeményezés akár vissza is fordíthatja az olyan fontos fajok egyedszámcsökkenését, mint a méhek, lepkék és madarak.

A biológiai sokféleség Malajziában az egyik leggazdagabb a világon.

A malajziai Nemzeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztériuma szerint az országban 785 ismert madár-, 307 emlős- és 2068 édesvízi és tengeri halfaj él.

A ZÖLD VÁROSOK BOLDOGABBAK ÉS EGÉSZSÉGESEBBEK

Azonban nemcsak Szingapúrban és Malajziában használják fel a természetet a szennyezés elleni harcban és a vadon bevonzásában.

Párizs 2020-ra 100 hektárnyi épület „zöldítését” tervezi, London pedig bízik abban, hogy sikerül a fővárost 2050-re a világ első Nemzeti Parkvárosává varázsolni, ahol a város területének több mint a fele zöld.

A zöldfelületek bővítésébe való invesztálással nemcsak a környezet jár jól, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mentális egészség szempontjából is fontos, hogy mindenki számára elérhető legyen a természet.

Míg az Egyesült Nemzetek Szervezete 55% körülire becsüli a városban lakók arányát, a kutatások szerint az emberek szeretnek a természet közelében lenni.

„Városi környezetben élünk, itt dolgozunk, itt találkozunk a stresszhelyzetekkel, itt építünk kapcsolatokat. Ezért kiemelten fontos, hogy a természet jelen legyen a mindennapi környezetünkben” – mondja Kathleen Wolf, a Washingtoni Egyetem társadalomtudósa, aki azt vizsgálja, hogy miként reagálnak az emberek a városokban megjelenő természetre.

„Ha Ön stresszes életet él és kimegy a szabadba, vagy csak látja a természetet az ablakon át, a stressz-szintje pár perc alatt lecsökken.”

Forrás: https://edition.cnn.com/2019/06/03/health/green-roofs-singapore-buses-intl/index.html