Hírek a Zöldtető-Világból - Zöldellő tetők a buszok tetején

Stephanie Bailey összeállítása, CNN


Egyre több város törekszik arra, hogy a növényzetet, a zöld tereket a városi élet körforgásának részévé tegye; ennek nyomán zöldtetők jelentek meg a városok különböző pontjain, elősegítve az épületek hűtését és az árvízveszély csökkentését. A számos előnyök közé sorolható a burjánzó természetet idéző környezetteremtés is.

Szingapúrban zöld utat kapott az a javaslat, miszerint olyan új módszereket fognak kidolgozni, melyekkel csökkenthető az autóbuszok üzemelése közbeni károsanyag-kibocsátás és javítható a levegő minősége.

Az előző hónapban egy városi zöld szerkezetekre szakosodott vállalat, a GWS Living Art zöldtetőt alakított ki 10 közforgalmú autóbusz tetején. Bár úgy tűnhet, hogy egy autóbusz nem kifejezetten zöldtetők kialakítására szolgál, a megoldás mégis jelentős környezeti és gazdasági előnyökkel jár.

A Michigan Állami Egyetem kutatása megállapította, hogy a zöldtetők kiválóan alkalmasak az épületek hűtésére, hozzájárulnak az árvízveszély csökkentéséhez, mérséklik a szennyezőanyagok kibocsátását, és természetközeli élőhelyeket teremtenek.

Mivel a föld melegszik, egyes fajok populációja csökken, az emberek pedig városokba költöznek, ezért a várostervezők olyan innovatív megoldásokat keresnek, amelyekkel visszahozhatják a biológiai sokféleséget a legsűrűbben lakott környezetekbe.

 

MOZGÓ KERT

A „Mozgó kert” autóbuszos kampány egy három hónapos tanulmány része, melynek során azt tesztelik, hogy képesek-e a növények hozzájárulni a buszok utasterében uralkodó hőmérséklet és ezáltal a légkondicionáló üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag mennyiségének csökkentéséhez.

„Míg számos dokumentum igazolja az épületeken telepített növényzet hatásait, addig jóval kevesebbet tudunk a mozgó járművekre ültetett növények hatásairól” – állítja Tan Chun Liang, a Szingapúri Nemzeti Egyetem társkutatója, a kezdeményezés ötletgazdája.

Liang reményei szerint a kutatás fényt fog deríteni arra, hogy miként tudják a városok hasznosítani a növényzetet a globális felmelegedés és a városi hőszigetek (UHI) kialakulása elleni harcban – a városi hősziget jelensége az, amikor az ipari termelés, a közlekedés és az építőanyagok által kibocsátott és elnyelt hő miatt egy városban jóval magasabb hőmérsékletek uralkodnak, mint a környező vidéki területeken.

 

HOGY VÁLT SZINGAPÚR ILYEN ZÖLD VÁROSSÁ?

Az autóbuszos kampány olyan más zöld kezdeményezésekhez csatlakozik Szingapúrban, mint a Green Mark Scheme elnevezésű zöld minősítési rendszer, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra az épületek 80%-a zöld legyen, vagy a Gardens by the Bay („Öböl menti kertek”), amely egy környezetbarát park, napenergiával működő „szuperfákkal” és több mint 1 500 000 tő növénnyel.

Szingapúr „kertvárossá” szeretne válni, amely a zöldterületeivel összekapcsolja a közösségeket, gazdagítja a biológiai sokféleséget, és javítja a klímát.

A Szingapúri Meteorológiai Szolgálat (MSS) szerint „Szingapúr eddigi tíz legmelegebb éve mind az elmúlt 25 évre esett, és ebből 8 a jelen évszázadban volt”.

A Wisconsini Egyetem kutatása rávilágított arra, hogy a növények képesek hűteni a városokat a leveleikből elpárolgó víz és olyan területek leárnyékolása révén, amelyek amúgy hőt nyelnének el.

 

ZÖLD BUSZ? MI TÖRTÉNIK A BUSZMEGÁLLÓKKAL? 

Zhi Kin, a GWS Living Art munkatársa szerint: „Ez a kezdeményezés ugyanazon a nagyívű elképzelésen alapul, mint a Mozgó kert... A városiasodás miatt megszűnő zöldfelületek pótlását és a kihasználatlan városi területek zöldítését célozza.”

 

ÉGI KERTEK: A ZÖLD VÁROSI ÉPÍTÉSZET FELEMELKEDÉSE

A vállalat bízik abban, hogyha a zöldtetők városszerte elterjednek a buszmegállók tetején, a zöldtetős növények hozzájárulhatnak a hőmérséklet csökkentéséhez, a buszmegálló körüli terület levegőtisztaságának javításához és az áradások kockázatának mérsékléséhez az esővíz elnyelése révén.

A kezdeményezés akár vissza is fordíthatja az olyan fontos fajok egyedszámcsökkenését, mint a méhek, lepkék és madarak.

A biológiai sokféleség Malajziában az egyik leggazdagabb a világon.

A malajziai Nemzeti Erőforrások és Környezetvédelmi Minisztériuma szerint az országban 785 ismert madár-, 307 emlős- és 2068 édesvízi és tengeri halfaj él.

 

A ZÖLD VÁROSOK BOLDOGABBAK ÉS EGÉSZSÉGESEBBEK 

Azonban nemcsak Szingapúrban és Malajziában használják fel a természetet a szennyezés elleni harcban és a vadon bevonzásában.

Párizs 2020-ra 100 hektárnyi épület „zöldítését” tervezi, London pedig bízik abban, hogy sikerül a fővárost 2050-re a világ első Nemzeti Parkvárosává varázsolni, ahol a város területének több mint a fele zöld.

A zöldfelületek bővítésébe való invesztálással nemcsak a környezet jár jól, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mentális egészség szempontjából is fontos, hogy mindenki számára elérhető legyen a természet.

Míg az Egyesült Nemzetek Szervezete 55% körülire becsüli a városban lakók arányát, a kutatások szerint az emberek szeretnek a természet közelében lenni.

„Városi környezetben élünk, itt dolgozunk, itt találkozunk a stresszhelyzetekkel, itt építünk kapcsolatokat. Ezért kiemelten fontos, hogy a természet jelen legyen a mindennapi környezetünkben” – mondja Kathleen Wolf, a Washingtoni Egyetem társadalomtudósa, aki azt vizsgálja, hogy miként reagálnak az emberek a városokban megjelenő természetre.

„Ha Ön stresszes életet él és kimegy a szabadba, vagy csak látja a természetet az ablakon át, a stressz-szintje pár perc alatt lecsökken.”

 

Forrás: https://edition.cnn.com/2019/06/03/health/green-roofs-singapore-buses-intl/index.html

Angliában kaptárak találhatóak olyan ikonikus épületek tetején, mint a Szent Pál Székesegyház vagy a Fortnum & Mason luxus nagyáruház.


2015-ben egy brit városszakértői csoport azt jósolta, hogy 2100-ra tehenek fognak legelni a londoni felhőkarcolók tetején.


London-szerte megjelentek zöld kezdeményezések. Ez a 2013-ban épült élő fal tárolótartályokban gyűjti össze az esővizet és ezáltal csökkenti az árvízveszélyt. A falban 10 000 növény, több mint 20 idényjellegű faj található.


Milánó „függőleges erdeje” egy díjnyertes felhőkarcoló, amely 2014-re készült el. Több, mint 800 fát ültettek az acélszerkezetű erkélyeken, hogy ezzel támogassák a városi szennyezés elleni harcot.



Vincent Callebau építész az indiai Új-Delhi közelébe álmodta meg a „Hyperions” névre keresztelt önfenntartó zöld toronyegyüttest. A kialakításnak köszönhetően a lakók zöldségeket termelhetnek az erkélyeiken.


A CityTree egy olyan mobil építmény, amely megköti a levegőben szálló szennyezőanyagokat; a képen egy brüsszeli példa látható. A berlini Green-City Solutions kezdeményezés állítja, hogy találmányuk annyi szennyezőanyagot képes megkötni, mint 275 fa.


Ez a háztetőn kialakított non-profit mikrogazdaság a dél-afrikai Fokvárosban található. Az Abalimi hozta létre azzal a céllal, hogy terményeket biztosítson hátrányos helyzetű csoportoknak és közösségeknek.


Ez a háztetőn kialakított gazdaság a Cathay Pacific légitársaság főhadiszállásán található, Hong Kongban. 2016-ban nyílt meg azzal a céllal, hogy a személyzet tagjai a munkahelyük közelében termelhessék meg a saját fogyasztású élelmüket. Több mint 50-féle zöldséget és fűszernövényt ültettek a gazdaságban.


A Zöld Város Index alapján 2018-ban Szingapúr nyerte el az „Ázsia legzöldebb városa” címet. Ennek a bérháznak a tetején egy kertet alakítottak ki a lakók számára – kiváló példa a természet és a városi élet összekapcsolására tett erőfeszítésekre.


A GWS Living Art, a városi növények szakértője útjára indította „Mozgó kert” kampányát, és zöldtetőt alakítottak ki 10 közforgalmú autóbusz tetején Szingapúrban.


A „Mozgó kert” kampány egy kísérlet része, amely azt próbálja meg kideríteni, hogy a növények képesek-e hozzájárulni az autóbusz utasterében uralkodó hőmérséklet csökkentéséhez; így az üzemeltetők meg tudnák spórolni a légkondicionáló berendezés üzemeltetésére használt üzemanyagot. A palántákat olyan lédús növények és fűfélék közül választották kifejezetten ehhez a projekthez, amelyek jól tűrik a buszok tetején uralkodó hőséget.


Ugyanezen technológiát alkalmazták a világ más részein, például ebben a buszmegállóban a malajziai Kuala Lumpurban. A növények hozzájárulnak a buszmegálló közelében a hőmérséklet csökkentéséhez és a levegőtisztaság javításához, továbbá otthont biztosítanak a városi vadvilágnak. A GWS Living Art szerint a buszmegálló élővilága 7–10 napig is kibírja víz nélkül.


Rotterdamban a Recycled Island Alapítvány ötlete alapján egy kizárólag újrahasznosított műanyagból készült úszó zöldparkot alakítottak ki a kikötőben. A park egyszerre jelent zöldfelületet az emberek számára és otthont a természet, többek között halak és madarak számára.


A Recycled Island Alapítvány becslése szerint 12 000 kg műanyagot használtak fel a 40 négyzetméteres úszó park felépítéséhez. A műanyagot ehhez hasonló szemétcsapdákban gyűjtötték össze.


A GWS Living Art, a városi növények szakértője zöldtetőket alakított ki 10 közforgalmú autóbusz tetején Szingapúrban.



Egy buszmegálló tetején is zöldtetőt alakítottak ki a GWS Living Art Kuala Lumpurban.


A Gardens by the Bay („Öböl menti kertek”) Szingapúr számos zöld kezdeményezésének egyike. A „szuperfák” olyanok, akár egy függőleges kert, melyben trópusi növények és napkollektorok egyaránt megférnek.

APP Kft.

H-9028 Győr Fehérvári út 75.

Telefon: +36 96 512 910
Fax: +36 96 512 914
E-mail: info@diadem.com